Keresés ebben a blogban

2012. június 18., hétfő

Juhász Gyula Anna örök – Večna Ana – Anna ist ewig – Forever Anna – Ana je vječna

Juhasz.jpg

Juhász Gyula - Đula Juhas
(Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.)



Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szivemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben,
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Ámen.

Večna Ana 

Godine su došle, prošle, izostala
si pomalo iz mog sećanja,
izbledela ti je slika, sprali
su se obrisi ramena, iščezli
glasovi i ja nisam išao za
tobom u sve gušću šumu života.
Danas ti već mirno izgovaram ime,
danas već ne zadrhtim od tvog pogleda,
danas već znam da si jedna od mnogih,
da je mladost ludost, ipak ne veruj
draga da je sve uzalud bilo
i da je sasvim prošlo, o, ne veruj!
Jer živiš ti u svakoj nakrivo svezanoj
kravati i pogrešno izgovorenoj reči,
u svakom iskrivljenom pozdravu,
u svakom poderanom pismu
i u čitavom mom promašenom životu
živiš ti i vladaš zauvek, Amin.
                                           
Prevod: Fehér Illés

 Objavljeno: Ezüst híd - Srebrni most (2011) Családi kör, Novi Sad
Forrás: http://mek.oszk.hu/00700/00709/html/vs192601.htm#17


Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szivemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben,
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Ámen.

Anna ist ewig

Die Jahre kamen und vergingen, du
Entschwandest langsam meinem Sinn. Dein Bild
In mir verblasste, und entfallen sind mir
Der Bogen deiner Schultern, deine Stimme.
Ich ging im immer tiefern Wald des Lebens
Dir nicht mehr nach. Ich spreche deinen Namen
Schon ganz gelassen aus und scheue mich
Nicht mehr vor deinem Blick.
Denn heute weiss ich,
Dass du nur eine unter vielen warst,
Nur Jugendtorheit, die vergeht. Und dennoch
Glaub nicht, mein Herz, dies alles sei umsonst
Gewesen und vergangen, glaub es ja nicht.
Denn du bist da, wenn mir der Schlips verrutscht,
Wenn ich irrtümlich grüsse, mich verspreche,
Du bist in jedem Brief, den ich zerreisse,
In meinem ganzen fehlgeschlagnen Leben,
Du lebst und herrschst in ihm für ewig. Amen.

Übersetzung: Géza Engl
Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Juh%C3%A1sz_Gyula/Anna_%C3%B6r%C3%B6k/de/21650-Anna_ist_ewig


Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szivemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben,
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Ámen.

Forever Anna

Years coming, years passing and you
Losing hold in my mind. Your face
Fading in my heart. Your shoulders' curve
Just a blur. Your voice
Left me behind. And follow I did not
In the darkest depth of life.
Already I am calm uttering your name,
Already I tremble not at your glance,
Already I know you are one of many,
That youth is foolish, and still,
Believe not, my love that all was useless,
Believe not that all is gone.
For you continue in all my ties askew,
In all my words misplaced,
In all the greetings wrongly uttered,
In all my letters torn to pieces,
In all my life fully mistaken
You live and rule forever. Amen.

Translated by Meződi Judit
Forrás: http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Juh%C3%A1sz_Gyula/Anna_%C3%B6r%C3%B6k/en/54129-Forever_Anna


Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szivemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben,
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Ámen.

Ana je vječna

Godine došle, prošle, ti izosta
iz uspomena mojih, izblijeđe
u mom srcu tvoj lik, zasjenjen je
luk ramena tvoga, već odblebđe
tvoj glas, ja nisam pošao za tobom
kroz sve gušću šumu životnu.
Danas već mirno izgovaram ti ime,
danas na pogled ne zadrhtim tvoj,
danas već znam: ti jedna si od mnogih
i da je mladost ludost, al ipak
ne vjerujj, srce, da je to zalud bi
i da sve propalo je, o, ne vjeruj,
jer živiš ti u nemarno svezanoj
kravati mojoj, u zbunjenoj riječi,
u svakom pogledu rastresenom,
u svakom pismu mom poderanom,
u cijelom promašenom životu
živiš i vladaš mnome vječno. Amen.

Prevod: Enver Čolaković

Zlatna knjiga mađarske poezije
Nakladni Zavod Matice Hrvatske
Zagreb – 1978. str. 253.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése