A. Túri Zsuzsa Budapest 1971. július 30. –
Szeretlek,
tudod?
Szeretlek,
Tudod?
Mások eldobott álmait,
Megunt rongyait
Fel nem veszem
többé.
Elsodor a lét
Zavaros folyama messze,
Tőled sodor el
S válik hitem
köddé.
Szeretlek,
Tudod,
Lázas, beteg világomban
Amíg lélegzem
Úgy szűrődsz át rajtam,
Mint csipkefüggönyön
a fény.
Szeretlek.
Tudod.
Messze kihunyt tegnapokban,
Elszürkült mában
Derengő jövőben
Hogy Te is létezel:
Remény.
|
Volim te, znaš li?
Volim
te,
Znaš
li?
Tuđe
odbačene snove,
Istrošene
krpe
Više
ne bi
obukla.
Mutan
tok opstanka
Od
Tebe daleko
Me
odnese
I
moja vera u maglu se
pretvara.
Volim
te,
Znaš,
U
mom grozničavom svetu
Dok
dišem
Kao
svetlo preko čipkane zavese
Preko
mene se tako
prodiraš.
Volim
te.
Znaš.
U
davno ugašenoj prošlosti,
Izbledeloj
današnjici
Nerazgovetnoj
budućnosti
Da
i Ti postojiš:
Uzdanje je.
Prevod:
Fehér Illés
|
Gyönyöru!
VálaszTörlésKöszönöm - Zsuzsa nevében is!
TörlésSzép.
VálaszTörlésCsak gratulálni tudok!
VálaszTörlés