Fellinger Károly Angyalok – Anđeli

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Angyalok az angyalok azért remek famászók magabiztosak akár az elszálló évek akárcsak az ifjúság maga az angyalok kivételes famászók igazi kihívás a tudás fája túlontúl veszélyes megeshet hogy a szárnyukra is szükség van pedig az igencsak kényes dolog helyzetükből kifolyólag

Anđeli anđeli su izvanredni penjači na drvo samopouzdani su kao i godine koje tek tako prolete kao i sama mladost anđeli su izvrsni penjači na drvo drvo znanja je pravi izazov preopasan je moguće je da će im i krila zatrebati mada to je zaista delikatna situacija zbog njihovog položaja Prevod: Fehér Illés

Forrás: https://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Fellinger_K%C3%A1roly-1963/Angyalok

Fellinger Károly Nem mondhatom el – Ne mogu ispričati

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Nem mondhatom el Apám szerette az irodalmat, sose gratulált, sose dicsért meg, ha verseim megjelentek egy ismerős lapban, vagy kötetem Párizsban, Moszkvában, nem szerette a könyveket, azt mondta, miattuk nem lehet kifesteni a házat, miattuk nem lehet lépni elővigyázatosság nélkül sehova a lakásban, és mégis ott esett el végzetesen, ahova nem volt bátorságom könyveket rakni. Valamikor a WC-ben körmöltem első mesémet, mert nem volt ínyére, hogy írok, azt szerette volna, inkább nyelveket tanuljak, nagyapám az első világháborús fogságban sajátította el az olasz nyelvet, talán nem véletlen, hogy verseimet tíz nyelvre lefordították, de olaszra nem.

Ne mogu ispričati Otac je voleo književnost, nikad mi nije čestitao, niti pohvalio kad je neka moja pesma u poznatom časopisu ili knjiga u Parizu, Moskvi objavljena, knjige nije voleo, tvrdio je, zbog njih ne možemo kuću ofarbati, u stanu bez predostrožnosti nigde zakoračiti, ipak kobno je tamo pao gde knjige nisam imao hrabrosti odložiti. Nekad svoju prvu priču u WC-u sam škrabao jer nije mu bilo po volji da pišem, više bi voleo da jezike učim, ded je talijanski u I. Svetskom ratu u zatočeništvu savladao, možda nije slučajno da su moje pesme na deset jezika prevedene ali ne i na talijanski. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://kepiras.com/2017/11/fellinger-karoly-versei-2/

Fellinger Károly Az írás – Pisanje

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Az írás provokáció, a semmibe se tudunk belenyugodniért, vagy valami olyasféle, mint a tükörre rajzolt ajtó, ami csak belülről nyílik, pontosabban azt hisszük, pontos, mint a kar, a zseb, a templomtorony, lebilincselő és magával ragadó távolságtartás.

Pisanje je provokacija za ono pomiriti se nikako ne znamo, ili na ogledalo nacrtana vrata sliči šta jedino iznutra se otvara, tačnije samo verujemo, tačan je, kao ruka, džep, toranj crkve, privlačno i zanosno održavanje odstojanja. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://holdkatlan.hu/index.php/irasok/vers/3147-fellinger-karoly-versei-az-iras-resz-es-egesz

Fellinger Károly Töredék – Krhotina

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Töredék Diákbarátom a harmincéves iskolai találkozónkon meg- kérdezte melyik a kedvenc versem,  én meg ott illedelmességből ki- böktem, pont azt, amit valamikor ő írt az emlékkönyvembe, erre értetlenül nézett rám, már-már csalódva bennem, állítva, hogy meg- változtam, hisz nem nőtt be még a fe- jem lágya, míg ő ugyanaz maradt,  aztán hamarjában rákérdeztem,  tudja e miért választottam épp   ezt a verset, lányos zavarában  azt felelte, nem lát a jövőbe.

Krhotina Prijatelj iz školskih klupa na tridesetoj godišnjici mature upita koja mi je omiljena pesma, a ja iz pristojnosti zucnuo, baš ona koju je u moju spomen knjigu on upisao, on me je s nevericom gledao, kao da se u meni razočarao, tvrdevši, pro- menio sam se, ta još nisam od- rastao, dok je on isti ostao, pa sam ja mu postavio pitanje, dal mu je jasno zašto sam baš tu pesmu izabrao, u svojoj zbunjenosti odgovorio je da nije vidovit. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2014-dec-17-2134/aldatlan-aldas-fellinger-karoly-versei



Fellinger Károly Barátnőmnek – Prijateljici

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Barátnőmnek kezed a kályhába dobja kinőtt cipőm most minden összeáll a rossz sarok a félig levált talp anyám tenyerében a cipőfűző

Prijateljici ruka ti je moju pretesnu cipelu u peć bacila sad je sve na svom mestu pohabana potpetica napola otkinut đon uzica je u ruci moje mame Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://holdkatlan.hu/index.php/irasok/vers/1945-fellinger-karoly-versei-baratnomnek-anyam-apam



Fellinger Károly Egyszer – Jednom

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Egyszer

Bármilyen rossz passzba kerülök, azért még
minden nap képes vagyok újjászületni,
de ahhoz az kell, hogy estére elfogyjak
már és ne tartsak ki éjfélig sohasem,
az azt követő pillanatban meg aztán
madárszobrom bekenem mézzel, cukorral,
széjjeltépem fölötte lúdtollas dunyhám,
az idő múlásával egyre hamarabb
fogyom el, holnap ebédkor vagy a villásreggeli
tálalásakor, egyszer még megérem
majd, hogy a tökéletes semmiből
szülessek újjá, mint a fejetlen sárkány.

Forrás: http://www.irodalmiszemle.bici.sk/lapszamok/2013/2013-oktober/1758-fellinger-karoly-eklekti-kuss-konstatalva-kivalasztott-agglegeny-egyszer-meglekelt-emlek-formaban-versek

Jednom

Koliko god mi je loša volja, još uvek sam

sposoban svakog dana preporoditi se,

ali za to je potrebno, da već do veče nestanem

i do ponoći nikad ne izdržim,

u sledećem trenutku pak svoj

ptičji kip medom, šećerom premažem,

dunju sa paperjem gusaka razderem,

tokom vremena sve brže

nestajem, sutra za vreme ručka ili prilikom

serviranja doručka, doživeću jednom

da iz savršene ništa

ponovo se rodim, kao bezglavi zmaj.

Prevod: Fehér Illés

Fellinger Károly Kiválasztott – Izabran

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Kiválasztott Megállsz a búzatábla mellett, körül se nézel, csak úgy letéped az első utadba kerülő, viaszérésben lévő búzakalászt, nem válogatsz a több százmilliónyi közül, miért is tennéd, hisz rég benőtt a fejed lágya, közben átérzed a búzakalász sorsszerűséghez való ragaszkodását, otthon lelkiismeret-furdalásból kimorzsolod perzsaszőnyegedre a még éretlen, dagadt búzaszemeket, aztán beindítod a porszívót.

Izabran Zastaneš pored pšeničišta, niti se osvrneš, tek tako otkineš prvi klas u fazi voštane zrelosti na koju naletiš, između više miliona ne biraš, zašto bi to i radio, ta odavno ti je meko teme zaraslo, istovremeno osetiš koliko je klas vlastitoj sudbi privržen, kod kuće već zbog grižnje savesti još nezrele, nabrekle zrna pšenice na perzijski sag oljuštiš, zatim aktiviraš usisivač. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.irodalmiszemle.bici.sk/lapszamok/2013/2013-oktober/1758-fellinger-karoly-eklekti-kuss-konstatalva-kivalasztott-agglegeny-egyszer-meglekelt-emlek-formaban-versek



Fellinger Károly Örökzöld – Zimzelen

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Örökzöld A szárnyaló madarak százszorta jobban ragaszkodnak a földhöz, mint az óriás gyökérzetű fák, melyeken a madarak megpihennek, biztatva a leveleket, hogy hazatérjenek, akárcsak a jövő a múltba, elrugaszkodva egy tökéletes trambulinról, ami már maga az örök jelen.

Zimzelen Ptice sposobne za let su sto puta privrženiji zemlji od drveća sa golemim korenjem na kojima se ptice odmaraju podsticajući lišće da se kući vrate, isto kao budućnost u prošlost, odbijajući sa savršenog trambulina, šta je sama već večna sadašnjost. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://lenolaj.hu/2016/08/25/fellinger-karoly-orokzold/



Fellinger Károly Mellkasi CT – CT grudnog koša

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Mellkasi CT Az öreg kerti hintát az angyalok találták ki, a körhintáról nem is beszélve, a szárnyaikat ilyenkor kölcsönadják a költőknek, akik az önző nap közelében, jó magasan, a bőrükön érzik, hogy az ördög a részletekben lakik, vagyis a pokol is részletkérdés, akárcsak a nemlét, ahol a valóság kipihenheti önmagát senkitől sem zavartatva, idegein csücsülve, ügyelve a fogyókúrára, ami nem egyenlő a böjttel, vagyishát a teremtéssel.

CT grudnog koša Anđeli su izmislili staru ljuljašku u vrtu, a da vrtešku ni ne spemenemo, u tim slučajevima pesnicima pozajmljuju krila koji u blizini samoživog sunca, u visu, na koži osećaju, da đavo u pojedinostima stanuje, dakle i pakao je pitanje pojedinosti, baš kao i nebit, gde stvarnost nesmetano može da se od sebe odmori, sedeći na vlastitim živcima, pazivši na kuru za mršavljenje, što ne znači i post, to jest stvaranje. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://drot.eu/article/pokol-reszletkerdes-akarcsak-nemlet-fellinger-karoly-versei



Fellinger Károly Rész és egész – Deo i celina

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Rész és egész A tapasztalat, akárcsak a frissen leaszfaltozott út. (Ha újjászületnél, tűzbe mennék érted, mondja a széttört porcelánbabának.) Kitárt templomajtón át besurranó madártoll az idő. (Bizonyítási kényszere van. Létrát szab, kötelet fon, ami nem ér a kút fenekéig.) A döbbenet tartóoszlopába kapaszkodom. Nem érem át.

Deo i celina Iskustvo je poput sveže asfaltirane ceste. (Ako bi se ponovo rodio, zbog tebe bi u vatru skočio, reče razbijenoj porculanskoj lutki.) Vreme je preko širom otvorene kapije crkve ušuljeno paperje. (Dokazivanje mu je nasušna potreba. Lestve kroji, uže plete što dno bunara ne dostiže.) Hvatam se za stub zaprepašćenja. Obuhvatiti ne mogu. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://lenolaj.hu/2016/04/23/fellinger-karoly-resz-es-egesz/  



Fellinger Károly Ez az – Pa da

Fellinger Károly Pozsony, 1963. november 20. –

Ez az Az apám karosszéke, igazából előbb volt a kedvencem, addig amíg nem feküdtem be a tüdőkórházba, akkor fedezte fel magának apám, ezzel pótolva a hiányomat, ha beleült, magányosnak érezhette magát, senki sem zavartatta ebben, csak amikor hazatértem, akkor lett gondterhelt, lelkiismeretfurdalás nélkül nem tudott többé beleülni, megnyugodott volna, ha legalább nem ő, hanem én hoztam volna a házhoz, akkor biztosan elfelejtett volna.

Pa da Naslonjač mog oca, ustvari pre je moj omiljen predmet bio, sve dok nisam stigao u sanatorij, otac moj tad je otkrio za sebe, moj nedostatak time nadoknadio, smeštivsi se u njemu mogao je u samoći uživati, u tome ga niko nije smetao, samo kad kući stigoh, postao je uznemiren, bez grižnje savesti nije više mogao koristiti, smirio bi se kad u najmanju ruku ne bi on, nego ja doneo u kuću, tad bi me zasigurno zaboravio. Prevod: Fehér Illés

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/2014-szep-11-0709/legalabbis-fellinger-karoly-versei