Wanek Judit-Klára A csend szinkópái – Sinkope tišine

Wanek Judit-Klára Szatmárnémeti, 1962. március 22. – 

A csend szinkópái Befagyott álmok roppanásai, halott lepke szárnyain zizzenő hasadás - mozdulatlan tánc. Dermedő élet rebbenései, szél seperte város terein hiányzó dalolás - némán dobbanó vágy.

Sinkope tišine Prelamanja smrznutih snova, kreštav rascep na krilima mrtvog leptira – nepomičan ples. Treptaji ukočenog života, nedostatak pevanja na vetrovima pometenim trgovima grada – nemo kucajuća žudnja. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Wanek Judit-Klára Legbizalmasabb – Najprisnija

Wanek Judit-Klára Szatmárnémeti, 1962. március 22. – 

Legbizalmasabb... talán az a csend... ismeretlen léttérbe visszahúzódó akarat, ki nem mondott szó, hang nélküli dallam...

Najprisnija… je možda ona tišina… u nepoznat prostor bivstvovanja povlačena želja, neizgovorena reč, bezglasna melodija… Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző

Wanek Judit-Klára Eget kékítő – Nebo plavi

Wanek Judit-Klára Szatmárnémeti, 1962. március 22. – 

Eget kékítő Mikor úgy érzed, szürke tömbökben hull alá az ég, nézd a bokrok víg zöldjét és meghallod város-zaj fölött is a rég beköltözött dolgos feketerigók eget kékítő- megtartó füttyét!

Nebo plavi Kad ti se čini da nebo u sivim gromadama pada, gledaj veselo zeleno čestara i čućeš i iznad vreve grada cvrkut odavno useljenog marljivog crnog kosa što nebo plavi- održava. Prevod: Fehér Illés

Forrás: a szerző