Danyi Zoltán Zenta 1972.
május 1. –
|
Tévedés
Minden
tévedésed
egy elmulasztott szürkület, egy elveszített hajnal.
Naspolya
Ereszkedő
köd és szitáló eső
mossa a kertben a naspolyafát.
Ebben
a lassú szitálásban vagy,
ebben a szelíd ereszkedésben -
Rejtély
Madár,
fakérgen lekúszó napfény –
nem lehetetlen, az árnyék földet ér.
Sohase
tudod meg, ki tette.
|
Omaška
Svaka tvoja omaška
je jedno propušteno sumračje,
jedno izgubljeno svitanje.
Mušmula
Mušmulu u vrtu magla
koja se spušta i lagana kiša pere.
U tom sporom rominjanju si,
u tom pitomom spuštanju –
Zagonetka
Ptica, na kori drveta silazeći sjaj sunca –
nije nemoguće da će senka prizemniti.
Nikad nećeš saznati, ko je učinio.
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése