Szente B. Levente Szörényvár, 1972. szeptember 21. –
|
Emlékek töredéke
tenyeredben ott van-e még
a rét, a magas, folyó melletti fűzfa,
hajadban a szép virág?
lehunyt pilláid alatt
az a szívdobbanás,
a csókillat.
a bennünk lüktető emlékek töredéke,
az a tiszta gyermektánc,
a szerelem, a drót nélküli érintés,
a kíváncsiság.
mint ébredés előtt
mindannyiszor,
ha arcunkra hullt a fény –
|
Krhotine
uspomena
dal se još nalazi u tvom dlanu
rit, ona visoka vrba pored reke,
cvet u tvojoj kosi?
ispod zatvorenih kapaka
onaj otkucaj srca,
miris poljupca.
u nama kucajuće krhotine uspomena,
onaj detinjasto čist ples,
ljubav, bezžičan doticaj,
znatiželja.
kao pre buđenja
toliko puta
kad svetlost naše lice ozario –
Prevod: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése