Lejla Kašić Prijepolje 15. april 1996. –
|
Vaskresenje
Voskresni oči moje. Neka bude da nisu vidjele to što su vidjele. Neka bude da nisu oplakale to što su oplakale. Neka bude da nisu mrzjele to što su mrzjele. Neka bude da nisu voljele to što su voljele. Neka bude da se nikad nisi budila u njima. Neka bude da nikad nisi Umorna samo potonula u njih. Neka bude da ti nikad saučesnik nisu bile. Neka bude da nikad u njima podsmijeh nisi vidjela. Voskresni oči moje! Previše boli. Ponovo se rodi sa njima, ili neka ih ne bude, kao i tebe. |
Feltámadás
Szemem, támadj fel.
Adassék meg, hogy nem látta
azt, amit látott.
Adassék meg, hogy nem siratta el
azt, amit elsiratott.
Adassék meg, hogy ne gyűlölje
azt, amit gyűlölt.
Adassék meg, hogy ne szeresse
azt, amit szeretett.
Adassék meg, hogy sosem
ébredtél vele.
Adassék meg, hogy sosem
Fáradtál el, csak belemerültél.
Adassék meg, hogy bűntársad
sosem volt.
Adassék meg, hogy sosem láttál
benne kárörömet.
Szemem, támadj fel!
Nagyon fáj.
Szüless vele újra,
vagy azt, amit te,
ne érje meg.
Fordította: Fehér Illés
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése