Lennert Móger Tímea Zombor, 1981. május 20. –
Utóhang
Látlak
átlak
tlak
lak
ak…
Mindig egy betűvel kevesebb leszel bennem,
érdekes gyász,
ahogy a párnára fekszem és átgondolom a testem:
kielégületlen,
a lelkemet elégítsd ki előbb,
nálam ez a sorrend,
hányszor kell még elmondanom?
Beszélgess velem olyan sokat,
hogy azt kivánjam, hallgass el végre,
hogy végre Azt kivánjam…
Epilog
Vidim te
dim te
im te
m te
te...
U meni ćeš uvek za jedno slovo manji biti,
zagonetna korota,
kad na jastuk legnem i o svom telu
razmislim:
neudovoljen je,
prvo moju dušu udovolji,
kod mene to je redosled,
koliko puta moram još ponoviti?
Toliko dugo pričaj sa mnon,
da zaželim, konačno ušuti,
da konačno To zaželim...
Prevod: Fehér Illés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése