Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Krznarić Željko. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Krznarić Željko. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 7., csütörtök

Željko Krznarić Ovo je pesma koja će te čekati – Ez a vers vár téged


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –

Ovo je pesma koja će te čekati

Ovo je pjesma koja će te čekati
iza svakog kuta
iza svakog osmijeha
pjesma koja ne zna prestati biti draga
i samo će te ona prenijeti
preko zvjezdanog praga
i kad mene ne bude
i kad ti oči nekako posive
kad na usne padne list jeseni
kad se raduješ recimo nečem
a u stvari misliš o meni
ova pjesma ima stotinu zadaća
stotinu razloga da se od tebe ne odvaja
ona je tvoj stražar u noći
ja sam joj naredio da te čuva
kad se miris marelica spusti niz ramena
jer znam da je najteže
kad nekoga nema
a znaš da bi morao biti
i kad mene ne bude
tamo gdje me tražiš
a bit ću tamo gdje ne možeš do mene
ova pjesma će ti biti moje ime
jer ne želim da ti u očima stanuju zime
i da te hladno nešto uvijek boli
ovoj pjesmi
ja sam naredio da te samo voli.

Ez a vers vár téged

Ez a vers vár téged
minden sarok
minden mosoly mögött
a téged kedvességgel ölelő vers
és a csillagok határán
csak ez vezet át
akkor is ha már nem leszek
akkor is ha szemed valahogy elszürkül
ha ajkadra őszi lomb száll
ha valaminek egyszerűen örülsz
de tulajdonképpen rám gondolsz
ennek a versnek számtalan feladata van
száz és száz indítéka hogy tőled el ne váljon
éjszakánként őrangyalod
én parancsoltam meg vigyázzon rád
ha válladon kajsziillat csorog
mert tudom legnehezebb
ha hiányzik valaki
de jelen kellene lenni
és ha ott ahol keresel
nem leszek
mert ott leszek ahol hozzám el nem érhetsz
nevem számodra ez a vers lesz
mert nem akarom hogy szemedet tél uralja
és a fagy örökös fájdalmat okozzon
ennek a versnek
én parancsoltam meg szeressen.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://www.inter-caffe.com/lista-408-51.html#p11346

2018. május 20., vasárnap

Željko Krznarić Šta ti nedostaje noćas – Mi hiányzik neked ezen az éjjelen


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –


Šta ti nedostaje noćas

Šta ti nedostaje noćas
mislim osim mene
jer drugo je sve u redu
drugo nije važno u ovoj noći
jer zvijezde će ionako padati
i ovdje
i na zapadnim i istočnim obalama
mene nešto drugo zanima
mene zanima što da učinim
s ovim depresivnim
magnetskim poljem
i kako da umaknem nepovoljnim
strujanjima vjetrova s juga
koji u tvom srcu stvaraju
zrakoprazne prostore
što ti nedostaje noćas
osim kucanja sata
mislim osim mene
jer sve drugo nije more koje se pjeni
nije to šlag na sve
posebno na ono što me dovodi
do ludila
pazi
jutra će svejedno dolaziti
bez obzira na naša stanja
ali mene nešto drugo zanima
meni to što me ubija
može biti slatko
i suzama razmazano lice
može i to
a to što ne možeš pogledati u oči
nikom
hajde molim te
ti baš kao neko dijete
uživaš u svemu što ne možeš promijeniti
ma priznaj
da ti ja najviše nedostajem...

Mi hiányzik neked ezen az éjjelen

Mi hiányzik neked ezen az éjjelen
arra gondolok rajtam kívül
mert más minden rendben van
mert ezen az éjjelen más nem is fontos
a csillagok különben is hullanak
itt is
meg a nyugati és a keleti partokon is
engem valami más érdekel
érdekel mit tegyek
ezzel a búskomor
mágneses mezővel
és hogyan menekülhetek
a szívedben légüres
tereket képező
déli szelek áramlásaitól
az óra ketyegésén kívül
mi hiányzik neked ezen az éjjelen
arra gondolok rajtam kívül
mert minden más nem a habzó tenger
nem hab a mindenre
főleg nem arra ami
őrjít
vigyázz
tőlünk függetlenül
a reggelek mindenképpen virradnak
de engem valami más érdekel
az ami letaglóz
lehet kedves
vagy könnyekkel áztatott arc
lehet az is
de az hogy nem mersz senki szemébe se
nézi
ugyan már
olyan vagy mint egy gyerek
minden megváltoztathatatlanban élvezel
hát valld be
neked én hiányzok legjobban...

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://www.inter-caffe.com/lista-408-51.html#p11372

2018. április 17., kedd

Željko Krznarić Ne diraj moje godine – Éveimet ne háborgasd


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –


Ne diraj moje godine

Ne diraj moje godine
ne igraj se mojim rukama
ostavi moje usne...
Najbolje bi bilo za tebe
da odeš
da otvoriš vrata
ostaviš tu kafu koju pijemo
zaklopiš knjigu i
pokupiš tih svojih deset sličica
iz raznih razdoblja tvoga života.
Zašto me gledaš tako bezobrazno
tako toplo i nemirno
tebi ću, evo, samo tebi ću
otkriti tajnu
jer te želim spasiti od sebe i tuge
ja sam rođen u godini
loše berbe
i što možeš od mene dobiti
samo suzu na kraju.
Zato ti kažem
pokupi sve te tvoje nežnosti
skini poljupce sa mojih usana
ne ostavljaj te mirise na jastuku
jer tako te volim
a rođen sam u godini loše berbe
i znam da će sve to
loše završiti...

Éveimet ne háborgasd

Éveimet ne háborgasd
karommal ne játszadozz
hagyd békén ajkamat...
Számodra legjobb lesz
ha elmégy
ha kitárod az ajtót
otthagyod az együtt fogyasztott kávét
becsukod a könyvet
összeszeded a különböző korszakokban
készült képeidet.
Miért nézel rám íly pimaszul
ilyen kedvesen és nyugtalanul
a titkot neked, na, csak neked
árulom el mert
meg akarlak menteni magamtól, a csalódástól,
rossz szüret évében                          
születtem
és az amit tőlem kaphatsz
a végén könnyek.
Ezért mondom
szedd össze gyengédségeidet
vedd le ajkamról a csókokat
ne hagyd a párnán illatodat
mert így szeretlek
de a rossz szüret évében születtem
és tudom mindennek
keserű vége lesz...

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://nsportal.info/forum/index.php?/topic/828-%C5%BEeljko-krznari%C4%87/

2018. április 3., kedd

Željko Krznarić ... (Dok je nije bilo) – ...(Míg nem létezett)


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –


... (Dok je nije bilo)

...Dok je nije bilo mislio sam
Horizont je tek samo crta ravna
Mislio sam ljubav je kao neka nauka
A kad je došla shvatio sam
Ljubav je tako jednostavna
Baš kao i ona....

...(Míg nem létezett)

...Míg nem létezett úgy gondoltam
A horizont csak egy egyenes vonal
Úgy gondoltam holmi tudomány a szerelem
De amikor megérkezett megértettem
Pont olyan egyszerű a szerelem
Mint ő...

Fordította: Fehér Illés
Izvor: autor

2018. március 12., hétfő

Željko Krznarić Ne volim te više – Többé nem szeretlek


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –


Ne volim te više

Ne volim te više, da znaš,
ali uvijek mi tako ponekad
u vremenu dođeš
pa pomislim da si mi sve na svijetu
i ne mogu ni zamisliti
kako ležiš u nekom drugom krevetu.
A ista si i kad kiša pada i kad hlače obučeš
i kad suknju skidaš
a ne plačeš nikad.
Jednog ću te dana ubiti zbog svega
jer si tako slatka
bezobrazna i kratka,
ako ne računam noge,
jer si fina djevojčica
i najhrabrija kurva
jer si mi u oči ušla
bez kucanja i srama
ubit ću te prije spavanja
da se probudiš kao dama
da imaš pune sobe ljubavi
kao zimnicu spremne
i ne volim te više da znaš
i sve će novine pisati o tome
u restorane više nećeš ući
ludo moja mala
neugledna plava
predivno stvorenje božje i moje
raspitaj se kod prijatelja
što je još tvoje
a što meni pripada
raspitaj se jer ne dam ti više
ni da misliš.
Ubit ću te što se skitaš svijetom
policija će te tražiti
što bludničiš s ljetom na javnom mjestu
pa ćeš onda opet k meni
dovoditi ljude
da me ubijaju dugo i da se čude
što voliš na meni.
I ne volim te više, da znaš,
ali te tražim
jer si tako prosta i slatka kao sirup
jer si tako divlja
kad ti vrat zagrizem
a baš nikakva nisi kad te zubi bole
neću više ni da mislim o tebi
dok si od mene daleko
što ja znam ljubi li te netko
jer ti je toplo u sobi
bezobraznice mala
igraj se još malo
dok mi mrak ne padne u krevet.
Ludo,
čekam te i sutra
kao uvijek u devet.

Többé nem szeretlek

Jegyezd meg, többé nem szeretlek,
de néha valahogy
betoppansz életembe
és azt hiszem, mindenem vagy
és nem tudom elképzelni,
hogy más ágyában fekszel.
Ugyan az vagy, ha esik vagy nadrágba bújsz,
netán szoknyád veted le
és sosem sírsz.
Mindezért egy nap megöllek,
mert olyan kedves vagy
pimasz és kimért,
ha lábadat nem számítom,
mert kedves egy lány vagy
és a legbátrabb szajha,
mert kopogtatás és habozás nélkül
fészkeltél szemembe,
még alvás előtt leszámolok veled,
hogy reggel mint dáma ébredj,
hogy szobád szerelemmel teljen
mint valami téli tüzlővel
és jegyezd meg, többé nem szeretlek
és minden újság erről ír majd,
az éttermekbe többé nem léphetsz be,
bolondos kedvesem,
jelentéktelen szőkeség
isteni teremtmény és az enyém,
barátoktól kérdezd meg,
mi az, ami a tiéd
és mi az enyém,
kérdezősködj, mert még gondolkodni
sem engedlek.
Megöllek, mert a világban barangolsz,
a rendőrség keres majd,
mert nyilvánosan a nyárral szeretkezel
és megint csak hozzám jössz,
összecsődíted az embereket,
hogy megöljenek és csodálkozzanak,
rajtam mit szeretsz.
Jegyezd meg, többé nem szeretlek,
de kereslek,
mert közönséges vagy és mézédes,
mert oly vad vagy
mikor nyakadat harapdálom
és semmilyen vagy, ha fáj a fogad,
többé rád gondolni sem akarok,
míg messze vagy,
mit tudom én csókol-e valaki
mert a szobában meleged van,
te kis szemtelen,
játssz csak még,
míg ágyamra a sötét nem borul.
Őrjítő,
holnap is várlak,
mint mindig, kilenckor.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://nsportal.info/forum/index.php?/topic/828-%C5%BEeljko-krznari%C4%87/

2018. február 21., szerda

Željko Krznarić Adaggio in G minor – G-moll adagio


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –

Adaggio in G minor

Hoćemo li moći
Hoćemo li smjeti
Oboljeti još jednom
Od ljubavi
Onako ležerno ljeti
Da vodimo jedno drugog
Na morske plave žale
Da ti na koži ostane tona soli
I da mi šapćeš u mraku
Hotelske sobe
Baš me briga za sve
Samo me voli
Samo me voli
I otmjeno obučeni
Kao da nismo na moru
Kao da ne ljetujemo
Vodim te u neku dvoranu
Da čuješ što ćeš zavoljeti
Da uvijek staviš to
U kišne jesenske dane
Kad ti glava puca
Od nostalgije zamnom
Taj bolni
Taj razarajući adaggio in G minor
Da tražiš panično
Ime restorana
U kojem smo na talijanskom
Tražili valjda da nas prije posluže
Prego due pizze quatro formaggio
Tvoja bijela haljina
I more u pozadini
Gaziš po ljetu
Po mirisu borova
Po mirisma krema za sunčanje
A onda mi se u očima skrivaš
Tu si sigurna
Tu su tvoje zvijezde
Tvoja soba plava
Tu ćeš ostati
Toliko si još možemo
Od života dati
Ukrasti mu sreću u onim finim
Parfemskim bočicama
I onda pod jednim
Kamenim zvonikom
Na kraju dana
Svoju molitvu izmolimo
Samo da ti od moje
I ja od tvoje ljubavi
Zauvijek obolimo

G-moll adagio

Tudunk-e
Merünk-e
Még egyszer a megszakadásig
Szeretni
Úgy könnyedén nyáron
Egymást a tengerkék
Homokpartra vezetni
Hogy bőrödre tonna só rakodjon
És a hotelszoba
Mélyén suttogjad
Nem érdekel a világ
Csak szeress
Csak szeress
És ünneplőben
Mintha nem tengeren lennénk
Mintha nem nyaralnánk
Holmi terembe vezetlek
Hogy meghallgasd mit fogsz megszeretni
Hogy az esős őszi napokon
Mikor engem idézve
Szétpattan a fejed
Mindig azt tedd fel
Azt a szomorú
Azt a romboló G moll adagiót
Szűkölve annak
Az éttermnek nevét keressed
Amelyben olaszul kértük
Talán hogy előbb szolgáljanak ki
Prego due pizze quatro formaggio
Fehér a ruhád
És háttérben a tenger
A nyárban gázolsz
Fenyőillatban
Napolajok illatában
Majd szememben bujkálsz
Biztos vagy abban
Csillag
Szobád kék
Itt maradsz
Ennyit még adhatunk
Magunknak az életből
Azokban a finom parfümös üvegekben
Lophatunk tőle gyönyört
És akkor egy
Kőharang alatt
Naplementekor
Saját imánkat rebegjük
Te engem és én téged
Szerelmünkkel kölcsönösen
Mindörökre egymást fertőzzük

Fordította: Fehér Illés
Izvor: http://diogenplus.weebly.com/zeljko-krznaric.html

2018. február 9., péntek

Željko Krznarić Odlaziš – Távozol


Željko Krznarić Varaždin 12. mart 1946. –


Odlaziš

Kažeš zauvijek
uzimaš čak i onaj stari kaput
koji je u ormaru visio
iz čiste sentimentalnosti
i rukavice između ostalog
koje si nosila one hladne zime
kad su ti samo oči bile tople
ljubavi.

Ova godina mora da je loše počela.

Ima u tome nešto
što nećemo nikad razumijeti
ima tako nekih tuga
koje ne osjetiš
i koje te zateknu pri buđenju.

I sad ti odlaziš.

Nervozno pališ cigaretu
okreni se još jednom
i pogledaj me u oči,
pogledaj u budućnost
koja gori negdje daleko
i reci
pošteno od srca.

Znaš i sama da takvih ljubavi
nema na svijetu,
i sad kad ideš
izađi tiho na prstima
pređi tih par koraka
iz sadašnjosti,
zaustavi vjetar,
poneku sitnicu namjerno zaboravi
da se možeš vratiti
kad prođu godine
i kad srce zbroji sve dobro i loše.

Odlaziš

Čak i to činiš na svoj profinjeni način.
U sobi tišina.
Samo neka pjesma na radiju,
do pola izgorjela svijeća,
vani prve pahulje snijega.
Kraj kakav sam već negdje čitao u romanima
blesav i nepotreban
ubitačan 

kraj koji ostavlja tragove


godina će biti loša.
Távozol

Azt mondod örökre
még azt a szekrényben lógó
nyűtt kabátot is elveszed
csak úgy ábrándkergetésből
és többek között
azt a hideg télen hordott pár kesztyűt
amikor szerelem-melengette volt
a szemed.

Ez az év kérlelhetetlenül rosszul kezdődött.

Van valami abban
amit sosem értünk meg
létezik keserűség
amit nem is érzel
de ébredéskor tetten ér.

És most távozol.

A cigarettát idegesen gyújtod
még egyszer fordulj meg
és nézz a szemembe,
a valahol messze lángoló
jövőbe nézz
és szólj
tiszta szívből.

Magad is tudod a világon
nincs ilyen szerelem,
és most amikor távozol
csendben lábujjhegyen lépdelj
tégy néhány lépést
a jelenben,
állítsd meg a szelet,
néhány apróságot szándékosan felejts el
hogy évek múltán
mikor a szív minden jót és rosszat összead
visszatérhess.

Távozol.

Még azt is a magad választékos módján teszed.
Csend van a szobában.
Csak valami dal a rádióból,
félig égett gyertya,
kinn az első hópelyhek.
Valahol a regényekben már olvasott vég
ostoba és felesleges
halálthozó

nyomokat hagyó vég


rossz lesz az év.

Fordította: Fehér Illés
Izvor: https://www.ezgeta.com/odlazis.html